MI jöhet még ezek után

Sokak szerint a szeretet elhal, vagy szünetel és más átveszi a szerepét.Sokak szerint a fiatalság az ahol ki kell élni magad.Sokak szerint egyszer élünk haljunk meg hülyén.De vajon higgyünk a "sokaknak"?Ezek olyanok mint a legendák.Az ember alapvetően nem lehet ennyire önző vagy mégis?Az ember létezésének célja  harmónia az élet évezete.Ezt nem tehetjük meg ha tengődünk egyik kocsmából a másikba, vagy valakinek ez a harmónia?Fel kell imserni a dolgokat amik megadatnak és meg kell becsülni őket.Vagy ha nem átverjük magunkat, és nem érzünk igazi érzelmeket.Átverjük magunkat mert új dolgokat simerünk meg amik izgalomba, lázba hozhatnak, azonban semmi maradandó nem marad belőle.Új dolgok vagy újra régi dolgok?Melyik erkölcsösebb? Számomra egyértelműű a válasz, de lehet hogy másnak nem.

Csak egy rövid kérdésfelvetés:). Valószínüleg a senkinek.Vajon a világ determinizált?(gyengébbeknek:minden előre leírt, megváltoztathatatlan, minden leírható, képletekkel pl).2012 aztmondják világvége.Az egyik történet úgy tartja hogy a Kristály vagy Gyémánt gyermekek felemelkednek majd már nem emlékszem.Hmm..érdekes..Létezik még ma ilyen ember? Sokan változnak rossz irányba, az egész emberiség, de vajon észrevesszük?Az emberek változnak rossz felé,de úgy hiszik hogy ugyanolyanok,csak a körülmények változnak. Fura vajon mennyi midnen függ a "körülményektől"?Azokat nem nekünk kéne megteremteni?Mindenesetre érdekes minden az idő mint dimenzió.. vagy akár, gondoljunk bele mien lenne gy mágneses erőteret 2D-be való sűrítése esetén?A taszítás gyakorlatilag az atomokat is eltaszítaná olyan erős lenne.Az emberek meg akarnak feleni, akár az iskolai tanulóknak,akár a barátoknak, és ez az emi az embert hülyévé teszi, ami miatt elmehet a rossz irányba..Ez az amit egy Kristály fiú vagy Gyémánt talán sose érthet meg?!Vagy pont ez az ami miatt csak Indigók lehetünk?Mindennek van oka,Energiamegmaradás türvény,részecskegyorsításnál antineutrínók adtáka  váalszt,kvarkok felfedezése.Minden végtelen ha jobban belegondolunk.A protonjaink végtelenig élnek, csak mi vagyunk ienek, és az érzéseink..Végesek,ez az amit élőnek hívunk.Nem sántít ez egy kicsit?

Hazaértem, és folytatnám limitált képességeküeknek szánalmasnak tünő önsajnáltatásomat.

Tehát a boldogság eltünhet?Szerintem ez az emberen múlik. Manapság már minden féle jelentéktelen dolgok vannak a világba ami,ha nem érdekelne boldogabbak lehetnénk.Ilyen ez a mondat:"Őrízd meg a becsületed ne fuss utánna.Nehogy megpróbáld,mert úgyis rossz lesz".Na ezek azok a mondatok amikkel talán a média fertőzi az embert.Apa és Anya kapcsolata nagyon bonyolult volt,de akárhányszor valaki modnta volna amásiknak hogy de én akkoris veled akarok lenni és sajnálom és rájöttem, meg is oldódott volna.De ez az erkölcs, ez a hamis erkölcs, hogy én ilyet nem teszek,ez megállította a boldogságot, pedig csak gondolkozni kéne.Apám számtalanszor maradhatott volna, de mégse tette.Anya számtalanszor megbocsáthatott volna de mégse tette.Van egy szív ami érez,másoknál nem így működik vajon?Elhagytáke gymást egysmás miatt, de mégis egymáson jár az eszük,mégis kiváncsiak mit cisnál amásik, hogy van.Ez így nem normális.Ellehet másokkal terelni a figyelmet,hogy ő jófej, de sose lesz olyan jó talán mint ami volt,ami jó volt.Tévedés és szánalmas önbecsülés.Mennyivel egyszerűbb lenne kimondani a dolgokat.Bonyolult a világ,és az emberek talán már nem is emberek.

Ezekre a dolgokra már alig emlékszem, és alig tudom őket feleleveníteni.Ienkor erős voltam nagyon, és nem éreztem fájdalmat hogy Apa és Anya veszekszik nem éreztem azt,hogy valaha ebből baj lehet, vagy valamien módon kijön rajtam, és máig is se hiszem, de valami mintha akkor elkezdődött volna, és még most is tart.Apa és Anya addig boldognak tüntek és mit lát a gyerek boldogságot ő is boldog.Vajon ez tényleg így van?Ez meghatározza az érzéseinket a jövőben?Ezek olyan aggasztó kérdések, hogy az ember bele is őrülhet..Sokat veszekedtek, és igazából csak szomorúságot árasztottak,gondterheltséged.És ez olyan volt,mint amiket én érezhetek legbelül, csak én már iylen fiatalon? 18 évesen?.Apának és Anyának sose volt mással viszonya, nem jártak mással soha, sose.Ezáltal semmi lelkiiismeretfurdalásuk nem lehetett.Ez a dolog engem valahogy csábít.Ebben avilágban már az emberek erkölcstelennek tünnek.Az emberek nem éreznek olyan erősen,mint régen.Engedjétek meg hogy elmodnjam egyik elméletemet.Az emberi érzelmek csak akkor erősek,hogyha valami iszonyat történik velük.Gongoljunk bele, a háborúban egy egy kapcsolatért mit nem adtak volna, vagy éppenséggel adtak, és akár öngyilkosok is lettek a katonák, hogy családjukat ne érhessen baj.Vajon ezt békeidőben megtennénk?Vajon a mai fiatalok szerelme valóban olyan kevés, és nem csak a fiataloké, hanem a felnőtteké,Rohanó világ ez..Az idő tellik és kevés dolog az ami megadatik.Visszkanyarodva Anyáék frigyére, lelkiismeretes szerelem, szinte a gondtalanságot jelenti.(véleméynem szerint).Remek nyaralásokat öltötünk együtt, sokat nevettünk, boldogok voltunk együtt..De most mindenki egyedül van Anya,Timi(tesóm),Apa,Én.Mindenki megtalálja azonban a helyét a világban azt mondják nekem is van helyem,de az mostmár nincs meg amire vágytam,de még meglehet és ez tart életben.Folyt. köv. Alvás, nem szeretem, mert akkor egyedülmaradok a gondolataimmal:)

Sziasztok Tomi vagyok!

Tudom,hogy mindenkinek rettentő gondjai vannak az élettel.Nahát nekemis. Ezt a blogot a nemrég elhagyott imádott Barátnőm miatt szerkeztem,hiszen anno ő is csinált amiben még leisírta mien jó velem.Gondolhatjátok,hogy már másképp gondolja..Az életem érdekesen átalakult a szépből a rosszba, ami annak is betudható lehetett, hogy jobbnak hittem az életet.Úgyemlékszem,hogy általános 5.-be már megéreztem azt mien az ha folyamatosan rajtad csattan az ostor, bár ígyis van akinek irigyelhető lehet életem,akiknek még rosszabb, és most kifejteném hogy nem akarom azt kifejteni,hogy csak engem ver a sors.Szóval visszatérve 5. környékén sajnos a szüleimnek komoly problémája akadt.Apám nem nagyon adott nekünk pénzt, cége csődbe ment, nagy adóság maradt rajtunk, és Édesanyám nagon megváltozott..Folyt.köv.